Utazás és ismerkedés
Flixbusszal utaztam Budapestről Firenzébe, szombat este 22:50-kor volt indulás. Mókás volt a navigációm mint mindig, az aluljáróból feljőve nagyon tanácstalan voltam, hogy merre tovább, ez biztosan tökéletesen látszott rajtam, mert egy külföldi jött oda hozzám, hogy segíthet-e. És jól segített, ezúton is köszönöm neki. A buszút kellemesebb volt, mint vártam, ráadásul egy magyar hölgy szóba elegyedett velem (elmesélte az egész életét... :D ), aki 30 éve él Olaszországban, így egész gyorsan eltelt az út, bár kevés alvással. A szállásomat könnyen megtaláltam Firenzében, a tulaj nagyon kedves és segítőkész volt, éreztem, hogy őszintén örül nekünk, vendégeknek, igazi vendégszerető olasz. Egy kis felfrissülés után elmentem megnézni a dómot, hát eltátottam a számat amikor befordultam a térre, egész biztos, hogy minden nap arra fogok menni, annyira fantasztikus, monumentális, szerencsére közel lakom. Sötétedéskor hazajöttem, mert nem szeretnék olyankor egyedül sétálgatni, illetve várnom kellett a lakótársamat (a tulaj nem idevalósi és megkért, hogy fogadjam a másik lányt). Egyébként a lakás egyszerű, kissé lelakott, de megfelelő, nem is számítottam jobbra a hírek alapján, van wifi, meleg víz, felszerelt konyha, kényelmes ágy, nem is kell több. A Napsütötte Toszkána című film (csak hogy a helyszínhez hű legyek) megnézése után aludtam egy hosszút végre.
Hétfőn az Europass Teacher Academy-n 9 órakor kezdtük a napot. A tanárom Finnországból érkezett, Mirijami, a 12 fős csoportunkban pedig 4-en franciák, 4-en finnek, egy szlovén lány, és elvileg hárman vagyunk magyarok, de egy hölgy ma nem érkezett meg. Tulajdonképpen csak a másik magyarországi tanárral, Melindával, aki középiskolai angol tanár Egerben (micsoda véletlen) vagyunk szaktanárok, a többiek között van: fejlesztő pedagógus, pszichológus, óvodai asszisztens, tanítónő, óvónők.
Három másfél órás foglalkozásra van osztva a nap, közte rövid szünetekkel. Az első részben ismerkedős játékokat játszottunk, például úgy tanultuk egymás nevét, hogy mindenki egy mozdulatot kapcsolt a nevéhez, így a végére kialakult egy kis név-koreográfia. Aztán aranyos állatokról készült képekből kellett választanunk a hangulatunk alapján és elmondani, hogy érezzük magunkat, és légzőgyakorlatokat is végeztünk. A második részben a finn oktatási rendszert mutatta be nekünk Mirijami, a harmadik részben pedig mindenki a saját iskolájáról prezentált, nagyon tetszett mindenkinek a maklári suli, mondtam is, hogy nagyon büszke vagyok az iskolámra!
Délután kettőkor végeztünk, kis pihenő után útnak indultunk Melindával felfedezni a várost. Csodás idő volt ma, szikrázó napsütés, kellemes meleg. Megnéztük a dómot most napsütésben, még mindig elképesztő látvány, átsétáltunk a híres Ponte Vecchio hídon, fagyiztunk a Giardino Bardini kertben, ahonnan belátni az egész várost. Nagyon sajnáltam, hogy nem repülővel jöttem, így nem láttam a várost felülről, de most tökéletes kárpótlást kaptam. Nem terveztük meg az utat, véletlenül leltünk erre a szép, nyugodt kertre, meg volt a flow - ahogy csendben gyönyörködtünk a kilátásban, melegítettek a napsugarak és hálát adtunk mindezért.
Barangoltunk még a belvárosban, aztán elköszöntünk, én a helyi szupermarketből szereztem be az egészen gusztusosra sikerült vacsorámat és ismét egy kiadós alvást tervezek.
