"A projektet az Európai Bizottság támogatta. A honlapon megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit."    

Mérések utána

A partnerek mérése

Segítőkészség, rugalmasság, nyitottság, határidők, megállapodások betartása, információáramlás, a képzés színvonala - ezek a kérdések szerepelnek a partneri utómérésben.

Kettő kivételével mindegyikkel teljes mértékben elégedettek voltunk a hét mobilitást nézve. A rugalmasság, nyitottság egy négyes értéket kapott, az információáramlás pedig kettőt. Így a legrosszabb átlag is 94%-os. Ez azt jelenti, hogy jól választottuk ki a partnereket. Különösen megnyugtató, hogy a képzés színvonalát is 100%-osnak ítélte mindenki. 

A kiutazók mérése a mobilitások után

A kiutazóknak egy rövid értékelő tesztet kellett kitölteniük, amellyel önmaguk nyelvi és kulturális felkészültségét mérték fel. Tízpontos skálán értékeltek. 

Ebből kiderült: nyelvi felkészültségüket általában 7-re értékelték (előtte 6,5, tavaly 4-es volt), az idegen nyelven való kommunikáció képességét 6,42-re (előtte 6,25-re, egy éve 4-re), a hallott szöveg értését 7,71-re (előtte 6,75-re, tavaly 4-es), a célország kultúrájából való felkészültséget 8-ra (előtte 9-re, tavaly 5,3-ra), a célország történelmének ismeretét 7,71-re (tavaly 5-re).

Mind a nyelvi eredmények, mind a kulturális-történelmi témakör eredményei azt mutatják, hogy idén sikeresebb volt a felkészítés. A nyelvi eredmények mögött azért az egész éves angoltanulás is ott van.

Pszichológiai része is volt a felmérésnek. Néztük azt, hogy a kiutazás előtt mennyire tart az ismeretlentől - 8,57 (előtte 5,5, tavaly: 8,3 - nagyon), és mennyire fél a megoldandó problémáktól - 8,42 (előtte 8, tavaly:8,3). Ennél a két utóbbinál az egyes volt a nagyon és a 10-es a semennyire. Újabb oktatási módszereket ismertem meg 8,4-es átlag született, előtte 7-es. Újabb csoportkohéziós módszereket ismertem meg: 8,57 . Ez nagyon jó, hiszen előtte 50%-os eredmény született. Alkalmam nyílt több hasonló munkakörben dolgozó kollégával véleményt cserélni: itt 100%-os lett az eredmény (előtte: 5,5)

Ha összevetjük a két kérdőív eredményét, azt látjuk, hogy előtte az átlag 6,45, utána 8,08. Vagyis az elvárt 20%-os javulásnál jobbat értünk el, körülbelül 25%-osat. :) 

A nyelvi tesztek eredménye

Pályázatunkban célul tűztük ki a nyelvi szint fejlesztését is, hiszen nemcsak kint, az iskolában is használnunk kell az idegen nyelvet (angol nyelvű szakirodalom, feladatok stb.). Azt fogalmaztuk meg a pályázat írásakor, hogy cél a 20%-os fejlődés.

A tavalyi kéthetes máltai nyelvtanfolyamom előtt és után a következő eredmények születtek: előtte 51,11, utána több mint 71%. Ez 40%-os fejlődés volt két hét alatt. A következő tanévben végig jártam nyelvtanfolyamra, hetente kétszer két órát, és megdöbbentem, amikor a kiutazás előtt elvégeztem a tesztet. 64,4%-os volt az eredmény. Aztán gondolkodtam rajta, és rájöttem, hogy ennyit tesz a nyelvi környezet, az, hogy mindent csak angolul lehet megbeszélni, elintézni.

Az idei mérések eredménye a következő.

Kiutazó1. - előtte: 64,4% - 1. kurzus után 70%: - fejlődés: nincs 10%, a 2. kurzus után 74,4.

Kiutazó2.- előtte: 56,6% - utána: 74% - fejlődés: több, mint 22%

Kiutazó3.- előtte: 47,7% - utána: 68% - fejlődés: több, mint 20%

Kiutazó4. - előtte: 49,7 - utána (két kurzus): 68,9% - fejlődés: közel 20%

Tantestület mérése- utána

4,28 -as átlag jött ki az első kérdésnél: 1. Mennyire látod szükségesnek a saját iskoládban tanítók szakmai, módszertani megújulását? (Az előzetes mérésnél 4 volt az eredmény.)

A saját módszertani megújulás szükségessége megint magasabb pontszámot kapott: 4,35 (Előzetesen: 4,14.) Most is megoszlottak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy milyen területeken van szükség változásra. Leginkább a tanárok digitális tudásának fejlesztését látják szükségesnek a kollégák (4,42), ezután áll közvetlenül az új oktatási módszerek megismerése (4,14). 

A "Mely módszereket használod a tanórákon?" kérdésnél kiderült, hogy a KIP-módszert hatan (előtte 8-an) egyáltalán nem használják, a kifordított osztálytermet hatan (korábban nyolcan), a drámapedagógiát pedig négyen (korábban hatan) nem. A legtöbben a differenciálást (4,14-es átlag - korábban 4-es) és a csoportmunkát (4,28-as átlag, korábban 4-es) jelölték meg mint leggyakrabban használt módszereket.

Érdekes, hogy a problémaalapú tanulás lett előtte és utána is abból a szempontból nyertes, hogy mit tanulnának szívesen a kollégák. Most 4,5-ös átlagot kapott (korábban:4,42-es), ez azt jelenti, hogy ezt majdnem az egész tantestület szívesen tanulná.

A felsorolt programok, alkalmazások közül szinte mindet használják a kollégák. A felsoroltakon kívül használják még a következőket: Teams, Agendaweb, Duolingo, NKP, Mindmeister, Sulinet.

A szociometriai felmérések is elkészültek, de azokat nem teszem közzé, mert érzékeny adatokat tartalmaznak. Szerepelnek a nevek rajtuk. 

A diákok mérése - utána

78 diák töltötte ki a kérdőívet, ebben ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, mint a projekt indulásakor.

A következő eredményeket kaptuk:

A csoportmunkát a diákok 70%-a kedveli (kevesebb, mint az előzetes mérésben elért eredmény, az okokat majd meg kell külön vizsgálni).

Hogy a tanórákon mennyi csoportmunka van, most is 5,6-es átlagot adtak a diákok. Felsoroltattuk velük azt is, hogy milyen órákon dolgoznak csoportban? Legtöbben a magyart, a történelmet, az erkölcstant, a biológiát említették.

Amikor úgy tettük fel a kérdést, hogy a tesztet kitöltő mennyire tud együtt dolgozni a többiekkel, akkor nagyon jó eredményt kaptunk: 80%. 

A többi kérdés az osztályközösségre vonatkozott. Milyen az összetartás, egymás támogatása az osztályban? A diákok úgy ítélték meg, hogy ez 71%-os, vagyis nagyjából 3%-ot javult a tavalyi eredményhez képest. (68,9).

Az osztályközösség kérdésénél (Mennyire érzed erősnek az osztályközösséget?) sokkal jelentősebb a javulás. Itt az előző eredmény 73,9% volt, most 77%.

A klikkesedést mos is több mint 50%-ban találták jellemzőnek, egy százalékot javult az eredmény (57,5-ről 56,4%-ra).

Nagy öröm volt már tavasszal is, hogy a Mennyire érzed magad boldognak az iskolában? kérdésre adott válaszokból az derült ki, hogy több mint 80%-os a boldogságindexük. :) Most, az utánmérésnél még boldogabbak lehetünk mi is, mert 84%-os eredmény jött ki.

Hosszasan sorolták az utolsó kérdésnél, hogy mitől lennének még boldogabbak az iskolában.

Vastaggal emeltem ki a közösségre vonatkozó meglátásokat.

Boldog, szerintem ennél boldogabb nem lesz egyszer sem, amennyire lehet ez már boldog.
Több alapítványi műsor😅😅(Mert ez sosem unalmas)
Az osztályunknak jól kéne viselkedni
Ha 9kor lenne az első óra nem 8kor.sokkal jobb lenne.
Szerintem így jó ahogy most van.
Szerintem a mi iskolánk jó.
Az oktatás szempontjából, szerintem azzal lenne jobb, ha több lenne a csoportos feladat.
Több interaktív feladat lenne.
Attól lenne boldogabb az iskola, ha az osztályokban az osztálytársak tanulnának egy kis illemet, és fegyelmet!
Így jó ahogy van nem kell semmi.
Csökkenteni kellene a tananyag követelményt, hogy a diákok ne legyenek annyira túlterhelve.
ha összetartóbbak lennénk
ha nem lennének rosszindulatúak a gyerekek, több szeretet kellene.
Egy kicsit foglalkozhatnának vagy beszélgethetnének a gyerekek érzéseivel vagy lehetnének ilyen külön órák amiben ilyenekkel foglalkoznának.😊
Az iskolát azzal lehetne jobbá tenni, hogy egy kicsivel többet ismerkedünk nem csak a saját osztályból valókkal barátkozunk.
ne legyen olyan sok rosszindulatú gyerek és több szeretet kellene.
Több program, csapatmunka, kevesebb követelmény.
Szerintem megvan az a szint, hogy nem kell hozzá tenni. Talán csak egy kicsit.
Több játékos óra, kevesebb dolgozat, több iskolai játék(labdák, ping-pong asztal stb..)
Ettől boldogabb már nem kell. :)
Nos, boldog iskola nincs, nem is lehet ilyen, hiszen minden ember máshogy érzi boldognak magát, ennélfogva lehetetlen egy boldog iskolát létrehozni, mert mindenki más dologtól boldog.
Összetartástól lenne boldogabb , több csoportmunkák
szerintem jobb lenne az iskola, ha összetartóbbak lennénk, több lenne az iskolai program
Ha mindenhol jó lenne az osztály és osztályfőnök közötti kapcsolat de szerencsére nálunk ez megvan!
Ha tele volna tanárokkal és a gyerekek zsivajával.
Több tanterem lehetne, nagyobb lehetne az iskola.
jobb osztályközösséggel, megértéssel és azzal, hogy néha azokat is meghallgatjuk, akiket általában csak leszólunk
Ismerkedni más osztályokba járókkal.
Ha visszamehetnék az iskolába
Attól lenne boldogabb egy iskola, ha a gyerekek odatennék magukat, pl.: nem lenne hiányosság, stb.
Több közös program.
Több csoport munkát kidolgozni az osztályoknál
kevesebb rosszindulatú gyerek kellene, de annál több szeretet
Ne legyenek klikkesedések!
Szerintem így teljesen jó, minden iskolában van ami nagy öröm!
Jobban figyelni egymásra.
Így is elég boldog mindenki
Hosszabb szünetek, hogy együtt legyek a barátaimmal
Nagyon szeretek Maklárra járni, teljesen meg vagyok elégedve.
Ha kevesebbet kellene tanulni. Jobb osztályközösség.