Az előkészítés és a kezdet
Tavasszal már voltam Cipruson. Azért jöttem, hogy feltérképezzem a terepet, bejárjak mindent, amit a nagy hőségben nem lehet - vagy fáradalmasabban lehet. Voltam többek között Larnacában Szent Lázár sírjánál, Pafoszban megnéztem a mozaikokat és a sziklát, ahol Aphrodite született.
Elmentem Nicosiába is, hogy lássam a ketté osztott várost, azt, hogy milyen a senki földje, hogy néz ki az a terület, amit a 70-es évektől lezártak, üresen hagytak, milyen nyomai maradtak az egykori háborúnak. Átmentem Észak-Ciprusba is.
Jó ötlet volt az előzetes látogatás. Most 33-35 fok van. Ez még magában nem durva, de olyan a páratartalom, hogy az itt élők is izzadnak. Szóval: ez az idő nem kimondottan kulturális túrákra való. Tenger és jeges kávé. Egyelőre ennyi. És beszélgetés mindenkivel (lehetőség szerint árnyas helyen). Beszélgetni lehet, hiszen nagyon barátságosak. Mindenki beszél angolul - ugyan kicsit ciprióta kiejtéssel, de nekik meg az enyém lehet furcsa.

A csoportban kilencen vagyunk. Sajnos sok olyan, aki nem tudja magát megértetni. Olyanok is vannak, akik nem is próbálkoznak azzal, hogy megszólaljanak. Egy portugál lánnyal, és egy görög fiúval tudok beszélgetni. Nem volt előzetes szintfelmérő, ezért lehet ez.
Paul, a tanárunk sokat tapasztalt, világjárt ember. Mindenhol tanított már angolt. Sok-sok példát hoz más nyelvekből, hogy ott milyen szókincs, ragozás, igeidők vannak. Minden alapot, nyelvtani szakkifejezést átvettünk az első nap.
Ő is felhívta a figyelmünket arra, hogy egy tanárnak nagyon fontos az élethosszig tartó tanulás.

Este pedig ismerkedő vacsorára mentünk. Itt már mindenkinek megeredt a nyelve. Nem számoltam, de biztos, hogy több mint tíz fogást ettünk végig. Közben fecsegtünk mindenről: háború és béke, történelem, utazás, Európa jelene, nyelvtanulás, nyelvek - szóval minden szóba került. A hely, ahol voltunk, egy ciprusi és libanoni ételeket kínáló étterem. Az egyik alkalmazott is bekapcsolódott akkor, amikor a háborúról beszéltünk. Azt mondta: a szülei házában lehetett hallani a szíriai háborút, a fegyvereket.
Soha ilyen közel nem került még hozzám háború.
Rózsavizes desszerttel fejeztük be az estét.